2009. december 29., kedd

Ajándékok hada

No végre, sikerült fényképeket készítenem a karácsonyi ajándékaimról, amit Angyalkám küldött. Még egyszer szívből köszönöm!


Ez pedig a horgolt tartócsoda.


Még javában fényképeztem, amikor csengettek, mint kiderült, a postás. Szépen becsomagolva ezeket kaptam Ducilától. Mi jutott eszébe ennek a lyánynak? :) (a PIF-játék...) Kedvencem a kék golyó és úgy általában a középső rekesz, de a többinek is lesz helye. :) Nagyon-nagyon köszönöm.

2009. december 27., vasárnap

Másik Angyalkám

Igen, megkaptam másik Angyalkám ajándékait, és nem feledkeztem meg arról, hogy megmutassam ország-világ előtt, viszont a sokáig tartó borús idő miatt nem sikerült szép képeket készítenem se vakuval, se anélkül.
Amíg kiderül az idő egy tisztességes fotózás erejéig, elmondom, hogy egy textilkoszorút kaptam, amit már régóta készülök én is készíteni, de a kitömés gondolata mindig elriasztott, ezért halogattam sokáig az elkészítését. De azt hiszem, most már le is vettem a napirendről (heti-, havi- ...). :)
A másik ajándék egy horgolt micsoda-tartó, felül összehúzható, így biztonságba helyezhető a tartalma.
Sajnos Angyalkám csak azt árulta el magáról, hogy GL-né, így hát nem tudok róla pontos leírást adni, de az ajándékaiból ítélve nagyon kedves és ügyes személyiség lehet. :)

2009. december 25., péntek

Én is voltam Angyalka

A készülődést megnehezítette, hogy lányaimnak 39 fok fölötti lázuk volt, közben a munkahelyem sem kímélt, de a kritikus időben sikerült hazaszaladnom. Kicsit betegesen ünnepelünk.
Ennek ellenére sikerült az ajándékaimat időben elküldenem.

Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy az egyikhez gyalog ment a postás... :) Mikor megtudtam, hogy neki készítem, enyhén zilált lettem, mert tudtam, milyen remekül varr. Így a kis esetlenséget kiváló minőségű, és kedves mintájú anyaggal ellensúlyoztam. Az üveg lekvár pedig az a bizonyos almás-narancsos-fűszeres, ami már egy ideje ismert a blogírók-olvasók között. Ebből nemcsak neki jutott, hiszen sok-sok üveggel készítettem.


Nagyon remélem, hogy a másik is célba ért, hiszen még időben adtam fel, de visszajelzést idáig sajnos még nem kaptam (ez volt az a bizonyos görbe fa, de nem mertem jobban elgörbíteni).



Ezt a kis textildobozkát pedig a munkahelyemre vittem, szaloncukorral, mandarinnal és kiwivel megrakva.


2009. december 20., vasárnap

3 betű, M... B... E...

Bocsánat, ez most nem karácsonyi téma lesz, de az év minden napján aktuális lehet.

- o - o - o -

Tudtátok, hogy a stroke, más néven a szélütés felelős minden harmadik halálesetért? És tudtátok, hogy három esetből kettő megelőzhető, ha még időben felismeritek a tüneteket, és azonnal mentőt hívtok? Most TE is tehetsz ezért, mindössze olvasd el figyelmesen, és mondd el ismerőseidnek, barátaidnak, akár tedd ki te is a blogodra!

Álljon itt egy történet, melyet érdemes elolvasnod - hiszen, ha mindenki emlékezne a három betűre, életeket lehetne megmenteni vele.

"Egy kerti-partin, egy barátnőm kissé megingott, el is ejtette a tányérját, de ezután mindenkit megnyugtatott, hogy jól van (ugyanis a többiek orvost akartak hívni). Ő azt állította, hogy csak az új cipője miatt csúszott meg egy téglán. Felsegítették, kapott egy másik tányér ételt, és bár egy kissé gyengének tűnt, tovább szórakozott. Később felhívott a férje, hogy elmondja, a feleségét kórházba vitte, ahol el is hunyt. A parti során STROKE-ja volt. Ha tudták volna, hogyan kell beazonosítani a stroke jeleit, talán ma is velünk lehetne."

Mások nem halnak meg, de reménytelen, tehetetlen helyzetbe kerülnek. Egy neurológus azt állítja, hogy ha a stroke áldozatát 3 órán belül elkezdheti kezelni, teljesen visszafordítható az állapot. TELJESEN! Azt mondja, hogy a stroke felismerésének és diagnosztizálásának egyszerű a trükkje, azután pedig 3 órán belül el kell kezdeni a kezelését.

Néha nehéz beazonosítani a stroke jeleit. Sajnos, a tudatosság hiánya katasztrófát okozhat. A stroke áldozata súlyos agykárosodást szenvedhet, ha a környezete nem ismeri fel a jeleit.

Az orvosok szerint bárki felismerheti a STROKE-ot, ha három egyszerű kérést mond az illetőnek: M..... B......E.......

M: Meg kell kérni az illetőt, hogy MOSOLYOGJON.

B: Meg kell kérni, hogy BESZÉLJEN, mondjon egy egyszerű mondatot (összefüggően: pl. Szép napunk van.).

E: Meg kell kérni, hogy EMELJE FEL mindkét karját.

Ha az illetőnek a három kérés teljesítésének bármelyikével nehézsége van, azonnal hívd a mentőket és mondd el a tüneteket!

Még egy jel: mondd az illetőnek, hogy ÖLTSE KI A NYELVÉT.
Ha a nyelv kicsavarodott, ha egyik vagy másik oldalra megy a nyelv, ez is a stroke jele lehet.

Jó lenne, ha ezek ismeretében minél több életet meg lehetne menteni.

2009. december 19., szombat

A téli 7-es

Lidérckének köszönhetem, hogy kreatívnak nevezett. :)
Pedig sokszor olyan üresnek érzem magam... de már megbeszéltem magammal, hogy a munkám során ritkán lehetek ihletett állapotban.
Valamit láthat bennem, ami nagyon legbelül van... :) Mindenesetre köszönöm.
De nem adja ingyen, cserébe 7 pontban összefoglalom téli önmagam.

1) A télben a hó a lényeg, és én szeretem is, akkor is, ha hideg.
2) A hóviharokat már kevésbé viselem el, mert azért jóból is megárt a sok.
3) Eddig ki nem mondott vágyam, hogy egyszer egy lovasszánon csodáljam meg a havas tájat.... hát... nagyon tetszene!
4) Szeretek sapkát húzni, akkor is, ha nagyon nem áll jól (de azért maradok a csinosabb fazonoknál).
5) Nem tudok korizni, de ettől függetlenül próbálkozom és jó nagyokat esek. Ennek ellenére remekül szórakozom. :)
6) Síelni sem tudok, viszont ezt még nem próbáltam. De tudom, hogy egyszer megtanulok. :)
7) Mindenféle karácsonyi muzsikát szívesen hallgatok. Azokat a ritkaságokat szeretem igazán, amik úgy szólnak, mintha egy zenélő doboz csilingelne.

Rajtam a sor, hogy "vallatóra" fogjam néhány kedves blogtársam. Legyenek mondjuk ők:

2009. december 15., kedd

Inspiráció

A természet csodái néha zavarba ejtőek. Sosem hittem volna, hogy egy masszív fa képes "saját magától" szabályos görbét formázni. Tavaly azonban pár kilométeres sétát tettünk, ami kimondva csekély, de a szintkülönbséget is figyelembe véve már jelentősnek mondható. Szóval a sétánk során hihetetlen méretben egyszerűen előttünk tornyosult egy. Azt hittük, nem létezik másik belőle, de kicsit arrébb a sűrűben megtaláltuk a párját.
Már akkor is megihlettek, most azonban inspiráltak, de csak később mutatom meg, hogy mire, most pár nap szájzár következik! :)

2009. december 11., péntek

Keretezek

A készülő faliképből egy kis ízelítő.
Az alkotás örömébe egy kis üröm is vegyült, mert kezdetben nem igazán tudtam uralni a levelekben a kanyarokat. Később már megszoktam, hogy mindig forgatni kell az anyagot, de addigra elkövettem pár szabálytalanságot. Ráadásul az a cérna, amivel elkezdtem dolgozni, szőrén-szálán eltűnt, ezért sűrű cikkcakköltést kellett bontanom, hogy színben stimmeljen minden. Nem tudom, próbáltátok-e már, de borzalmas. Hát így indult.
Szerencsére már a keretet alkotó csíkvarrásnál tartok, ami nekem nagyon tetszik. Áldom azt, aki kitalálta, gyors és látványos eredményt lehet vele elérni.

2009. december 10., csütörtök

Csillagok felfűzve

A mai nap csendességben és nyugalomban telt, ez lehet az oka, hogy ez az asztalra való holmi elkészült. Az angyalkák mellett idén a csillagok is helyet kértek a szívemben, és nem akarom őket száműzni. :)


Talán ezért is döntöttem úgy, hogy egy régen készült takarót átkeresztelek faliképpé, merthogy azon is hemzsegnek a csillagok... vagy inkább ragyognak.


2009. december 9., szerda

Találkozás egy angyallal

Van két karácsonyi angyalkám, közülük az egyik tegnap bekopogott hozzánk. Elárulta a nevét is, Erikának hívják, ami annyit tesz: nagyra becsült. Kezében egy csomagot tartott, ami az ajándékaimat rejtette.
Izgatottságomban - természetesen - nem tudtam várni karácsony estig, így hát bekukkantottam a csomagba. Mielőtt megláthattam volna a csomag tartalmát, Angyalkám elárulta magáról, hogy kezdő foltvarró, ezért még inkább lázba jöttem. Végül ezek a kedves dolgok kerültek napvilágra egy teáscsésze (honnan tudta, hogy elképesztő mennyiségű teát vagyok képes meginni?), egy szaloncukor (csakis az ilyet szeretem!) és egy gyönyörű redwork-Zsuzsi-párnahuzat (azóta kapott belsőt is).
Angyalkám nagyon szerény volt... méghogy kezdő foltvarró! Azt viszont titokban tartotta, hogy nagyszerű redwork-készítő! Hát nem csodásak?
Nagyra becsülöm a munkáját!


2009. december 6., vasárnap

Szerelemfa

A beígérthez képest nem sokat változott tegnap óta, annyit jöttünk-mentünk egész nap...
Csak egy kép erejéig futotta, amíg még van természetes fény. Ezután lassan nekiülök, és folytatom. :) És hogy mi okból kifolyólag lett szerelemfa a neve? Egy esküvőre készül, egész pontosan magyar-japán esküvőre.
Bízom benne, hogy tetszeni fog.


2009. december 5., szombat

Na kedveseim!

Kora reggel indultam, majd csekély 3 km múlva egy autó előttem az árokban... lassítottam. Végül némi késés után megérkeztem - Colette-hez, illetve a decemberi Alkotónapra. Tulajdonképpen azt szerettem volna, ha megvarrok, de legalábbis végső fázisára előkészítek néhány dolgot. Hát... jól melléfogtam, de sebaj, előttem a vasárnap. :)
Nagyon jó társaság gyűlt össze, kifejezetten inspirált a jelenlétük, munkájuk. Igaz, túlzottan el voltam foglalva a saját aprólékos munkámmal, ezért nem csatlakoztam az angyalkát varrókhoz, de így sem csalódtam. Colette rengeteg ötlettel segítette a munkámat (erről holnap bővebben), külön köszönet érte itt is (meg a hihetetlenül kedves angyalkáért - nem tudok elérzékenyülés nélkül ránézni...).
Sajnos a beígért fotókat esetleg Colette oldalán nézhetitek meg, ügyesen itthon felejtettem a gépet. :S Viszont - ha haladok holnap, készítek itthon képeket!
Tulajdonképpen úgy indultam haza, hogy feszített még belül a varrhatnék... hiszen alig kezdtem el...
De jó is volt!!!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...