Szünetelek

Nem zárok be, de úgy látszik, újabban alibikkel vagyok tele. Nyomós okból kifolyólag, de sajnos úgy kellett döntenem, hogy kb. januárig csak hébe-hóba vagyok jelen. Most is csak azért, hogy akik eddig olvastak, ne nézegessék csalódottan a változatlan oldalt. A varrós kötelességeim, de tényleg csak a kötelességeim fogom megvalósítani, többre sajnos nem futja.
Köszönöm a megértéseteket!

Alibi a távollétre

Csak egy apró részlet az elmúlt hetek terméséből, de tudnék mutatni még két ilyen képre valót. Az már kicsit macerás lenne, mert mind a helyén van, pormentesen dobozokba téve. Ezek kéznél vannak, hogy legyen mihez nyúlni, ha nagyon muszáj. A szilvalekváromra vagyok a legbüszkébb, ez volt a legkörülményesebb és a férjem munkája is benne van!

Gunilla formát öltött

Bár másnak készült, a nagylányom lecsapott rá, ma már használatba is vette. Nagyon gyorsan elkészült, mert belül még zsebe sincs.
Mágneskapoccsal záródik, a ferdepánt pedig saját anyagából készült, mivel nem kaptam hozzá színben megfelelőt.

A többi Gunilla még vár a sorára, egy fekete alapon nagyon tarka mintás és egy sima fekete-fehér. Mindkettő nagyon izgalmas mintájú. Azokból más fazonú táskát szeretnék, de szintén jól pakolhatósat, hogy akár a hajcsavarók is beleférjenek - ha kell. ;)

Lidérckének

Spejblért és Hurvinyekért... :)

A képeken nem, egyébként tökéletesen látszik, hogy a gépem hurkolt, mert a kifordítás után az öltések meglazultak, ami elég feltűnő és zavaró, ráadásul instabillá is teszi a "tákolmányt". Az első képen látszik igazán, hogy hiányzik a hátlap... Akkor jöttem rá, hogy nem lesz ez így jó, amikor már teljesen!!! körbevarrtam (tehát még ez is...), ki kellett bontanom, hogy kifordíthassam. Egyébként még tovább lett volna dekorálva, de ettől a verziótól elment a kedvem...

Elköltözött...

Augusztus utolsó napján koliba költözött édes-kis-szószátyár lányom... Nincs a világ végén ugyan, de hogy havonta csak kb. 8-szor fog itthon aludni, igazán szívfájdító. Sok sikert KOVÁCS barátném! ;)

Túl az 50-en?

Totálisan az utolsó befutó vagyok, ráadásul mintha Vanessza írta volna, hogy ő az 50.

Ha igen, akkor ez lehetne a következő takaró 1. blokkja. Ez a második blokk tőlem, de az előzőt tegnap éjjel úgy elrontottam, hogy azon gondolkodtam, hogy juthatott ilyesmi az eszembe (összevarrtam a blokkot hátlap nélkül...). Szóval nagyon fáradt voltam már, de nem akartam szétbontani, lehet, nem úszta volna meg sérülés nélkül. Így ma éjjel megvarrtam ezt az egészen más fazonú blokkot. Hozzáteszem csodával határos módon, a gépem egy nagyon jó pillanatát kaptam el, azért nyomokban látszik a tökéletlensége. De kész van és ez a lényeg!
(2009. szeptember 1. 23:50 - és egyáltalán nem olyan szöszös, mint amilyennek a képen látszik...)