2009. december 25., péntek

Én is voltam Angyalka

A készülődést megnehezítette, hogy lányaimnak 39 fok fölötti lázuk volt, közben a munkahelyem sem kímélt, de a kritikus időben sikerült hazaszaladnom. Kicsit betegesen ünnepelünk.
Ennek ellenére sikerült az ajándékaimat időben elküldenem.

Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy az egyikhez gyalog ment a postás... :) Mikor megtudtam, hogy neki készítem, enyhén zilált lettem, mert tudtam, milyen remekül varr. Így a kis esetlenséget kiváló minőségű, és kedves mintájú anyaggal ellensúlyoztam. Az üveg lekvár pedig az a bizonyos almás-narancsos-fűszeres, ami már egy ideje ismert a blogírók-olvasók között. Ebből nemcsak neki jutott, hiszen sok-sok üveggel készítettem.


Nagyon remélem, hogy a másik is célba ért, hiszen még időben adtam fel, de visszajelzést idáig sajnos még nem kaptam (ez volt az a bizonyos görbe fa, de nem mertem jobban elgörbíteni).



Ezt a kis textildobozkát pedig a munkahelyemre vittem, szaloncukorral, mandarinnal és kiwivel megrakva.


4 megjegyzés:

Lidércke írta...

A görbe fa a csúcs! :)) Nagyon tetszik, tényleg. :)

Nagycsili írta...

Jajj, az a görbe fa! Imádom! :)

bruercsi írta...

Kinek küldted a görbe fát? Dorkámnak nem jött meg a húzogatósa... :(

Aranyalma írta...

Köszönöm a természet nevében! :)
Egész biztos, hogy nem Dorkának postáztam :( Biztos megérkezik az övé is, talán nem sokkal az ünnep után.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...