2009. december 29., kedd

Ajándékok hada

No végre, sikerült fényképeket készítenem a karácsonyi ajándékaimról, amit Angyalkám küldött. Még egyszer szívből köszönöm!


Ez pedig a horgolt tartócsoda.


Még javában fényképeztem, amikor csengettek, mint kiderült, a postás. Szépen becsomagolva ezeket kaptam Ducilától. Mi jutott eszébe ennek a lyánynak? :) (a PIF-játék...) Kedvencem a kék golyó és úgy általában a középső rekesz, de a többinek is lesz helye. :) Nagyon-nagyon köszönöm.

2009. december 27., vasárnap

Másik Angyalkám

Igen, megkaptam másik Angyalkám ajándékait, és nem feledkeztem meg arról, hogy megmutassam ország-világ előtt, viszont a sokáig tartó borús idő miatt nem sikerült szép képeket készítenem se vakuval, se anélkül.
Amíg kiderül az idő egy tisztességes fotózás erejéig, elmondom, hogy egy textilkoszorút kaptam, amit már régóta készülök én is készíteni, de a kitömés gondolata mindig elriasztott, ezért halogattam sokáig az elkészítését. De azt hiszem, most már le is vettem a napirendről (heti-, havi- ...). :)
A másik ajándék egy horgolt micsoda-tartó, felül összehúzható, így biztonságba helyezhető a tartalma.
Sajnos Angyalkám csak azt árulta el magáról, hogy GL-né, így hát nem tudok róla pontos leírást adni, de az ajándékaiból ítélve nagyon kedves és ügyes személyiség lehet. :)

2009. december 25., péntek

Én is voltam Angyalka

A készülődést megnehezítette, hogy lányaimnak 39 fok fölötti lázuk volt, közben a munkahelyem sem kímélt, de a kritikus időben sikerült hazaszaladnom. Kicsit betegesen ünnepelünk.
Ennek ellenére sikerült az ajándékaimat időben elküldenem.

Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy az egyikhez gyalog ment a postás... :) Mikor megtudtam, hogy neki készítem, enyhén zilált lettem, mert tudtam, milyen remekül varr. Így a kis esetlenséget kiváló minőségű, és kedves mintájú anyaggal ellensúlyoztam. Az üveg lekvár pedig az a bizonyos almás-narancsos-fűszeres, ami már egy ideje ismert a blogírók-olvasók között. Ebből nemcsak neki jutott, hiszen sok-sok üveggel készítettem.


Nagyon remélem, hogy a másik is célba ért, hiszen még időben adtam fel, de visszajelzést idáig sajnos még nem kaptam (ez volt az a bizonyos görbe fa, de nem mertem jobban elgörbíteni).



Ezt a kis textildobozkát pedig a munkahelyemre vittem, szaloncukorral, mandarinnal és kiwivel megrakva.


2009. december 20., vasárnap

3 betű, M... B... E...

Bocsánat, ez most nem karácsonyi téma lesz, de az év minden napján aktuális lehet.

- o - o - o -

Tudtátok, hogy a stroke, más néven a szélütés felelős minden harmadik halálesetért? És tudtátok, hogy három esetből kettő megelőzhető, ha még időben felismeritek a tüneteket, és azonnal mentőt hívtok? Most TE is tehetsz ezért, mindössze olvasd el figyelmesen, és mondd el ismerőseidnek, barátaidnak, akár tedd ki te is a blogodra!

Álljon itt egy történet, melyet érdemes elolvasnod - hiszen, ha mindenki emlékezne a három betűre, életeket lehetne megmenteni vele.

"Egy kerti-partin, egy barátnőm kissé megingott, el is ejtette a tányérját, de ezután mindenkit megnyugtatott, hogy jól van (ugyanis a többiek orvost akartak hívni). Ő azt állította, hogy csak az új cipője miatt csúszott meg egy téglán. Felsegítették, kapott egy másik tányér ételt, és bár egy kissé gyengének tűnt, tovább szórakozott. Később felhívott a férje, hogy elmondja, a feleségét kórházba vitte, ahol el is hunyt. A parti során STROKE-ja volt. Ha tudták volna, hogyan kell beazonosítani a stroke jeleit, talán ma is velünk lehetne."

Mások nem halnak meg, de reménytelen, tehetetlen helyzetbe kerülnek. Egy neurológus azt állítja, hogy ha a stroke áldozatát 3 órán belül elkezdheti kezelni, teljesen visszafordítható az állapot. TELJESEN! Azt mondja, hogy a stroke felismerésének és diagnosztizálásának egyszerű a trükkje, azután pedig 3 órán belül el kell kezdeni a kezelését.

Néha nehéz beazonosítani a stroke jeleit. Sajnos, a tudatosság hiánya katasztrófát okozhat. A stroke áldozata súlyos agykárosodást szenvedhet, ha a környezete nem ismeri fel a jeleit.

Az orvosok szerint bárki felismerheti a STROKE-ot, ha három egyszerű kérést mond az illetőnek: M..... B......E.......

M: Meg kell kérni az illetőt, hogy MOSOLYOGJON.

B: Meg kell kérni, hogy BESZÉLJEN, mondjon egy egyszerű mondatot (összefüggően: pl. Szép napunk van.).

E: Meg kell kérni, hogy EMELJE FEL mindkét karját.

Ha az illetőnek a három kérés teljesítésének bármelyikével nehézsége van, azonnal hívd a mentőket és mondd el a tüneteket!

Még egy jel: mondd az illetőnek, hogy ÖLTSE KI A NYELVÉT.
Ha a nyelv kicsavarodott, ha egyik vagy másik oldalra megy a nyelv, ez is a stroke jele lehet.

Jó lenne, ha ezek ismeretében minél több életet meg lehetne menteni.

2009. december 19., szombat

A téli 7-es

Lidérckének köszönhetem, hogy kreatívnak nevezett. :)
Pedig sokszor olyan üresnek érzem magam... de már megbeszéltem magammal, hogy a munkám során ritkán lehetek ihletett állapotban.
Valamit láthat bennem, ami nagyon legbelül van... :) Mindenesetre köszönöm.
De nem adja ingyen, cserébe 7 pontban összefoglalom téli önmagam.

1) A télben a hó a lényeg, és én szeretem is, akkor is, ha hideg.
2) A hóviharokat már kevésbé viselem el, mert azért jóból is megárt a sok.
3) Eddig ki nem mondott vágyam, hogy egyszer egy lovasszánon csodáljam meg a havas tájat.... hát... nagyon tetszene!
4) Szeretek sapkát húzni, akkor is, ha nagyon nem áll jól (de azért maradok a csinosabb fazonoknál).
5) Nem tudok korizni, de ettől függetlenül próbálkozom és jó nagyokat esek. Ennek ellenére remekül szórakozom. :)
6) Síelni sem tudok, viszont ezt még nem próbáltam. De tudom, hogy egyszer megtanulok. :)
7) Mindenféle karácsonyi muzsikát szívesen hallgatok. Azokat a ritkaságokat szeretem igazán, amik úgy szólnak, mintha egy zenélő doboz csilingelne.

Rajtam a sor, hogy "vallatóra" fogjam néhány kedves blogtársam. Legyenek mondjuk ők:

2009. december 15., kedd

Inspiráció

A természet csodái néha zavarba ejtőek. Sosem hittem volna, hogy egy masszív fa képes "saját magától" szabályos görbét formázni. Tavaly azonban pár kilométeres sétát tettünk, ami kimondva csekély, de a szintkülönbséget is figyelembe véve már jelentősnek mondható. Szóval a sétánk során hihetetlen méretben egyszerűen előttünk tornyosult egy. Azt hittük, nem létezik másik belőle, de kicsit arrébb a sűrűben megtaláltuk a párját.
Már akkor is megihlettek, most azonban inspiráltak, de csak később mutatom meg, hogy mire, most pár nap szájzár következik! :)

2009. december 11., péntek

Keretezek

A készülő faliképből egy kis ízelítő.
Az alkotás örömébe egy kis üröm is vegyült, mert kezdetben nem igazán tudtam uralni a levelekben a kanyarokat. Később már megszoktam, hogy mindig forgatni kell az anyagot, de addigra elkövettem pár szabálytalanságot. Ráadásul az a cérna, amivel elkezdtem dolgozni, szőrén-szálán eltűnt, ezért sűrű cikkcakköltést kellett bontanom, hogy színben stimmeljen minden. Nem tudom, próbáltátok-e már, de borzalmas. Hát így indult.
Szerencsére már a keretet alkotó csíkvarrásnál tartok, ami nekem nagyon tetszik. Áldom azt, aki kitalálta, gyors és látványos eredményt lehet vele elérni.

2009. december 10., csütörtök

Csillagok felfűzve

A mai nap csendességben és nyugalomban telt, ez lehet az oka, hogy ez az asztalra való holmi elkészült. Az angyalkák mellett idén a csillagok is helyet kértek a szívemben, és nem akarom őket száműzni. :)


Talán ezért is döntöttem úgy, hogy egy régen készült takarót átkeresztelek faliképpé, merthogy azon is hemzsegnek a csillagok... vagy inkább ragyognak.


2009. december 9., szerda

Találkozás egy angyallal

Van két karácsonyi angyalkám, közülük az egyik tegnap bekopogott hozzánk. Elárulta a nevét is, Erikának hívják, ami annyit tesz: nagyra becsült. Kezében egy csomagot tartott, ami az ajándékaimat rejtette.
Izgatottságomban - természetesen - nem tudtam várni karácsony estig, így hát bekukkantottam a csomagba. Mielőtt megláthattam volna a csomag tartalmát, Angyalkám elárulta magáról, hogy kezdő foltvarró, ezért még inkább lázba jöttem. Végül ezek a kedves dolgok kerültek napvilágra egy teáscsésze (honnan tudta, hogy elképesztő mennyiségű teát vagyok képes meginni?), egy szaloncukor (csakis az ilyet szeretem!) és egy gyönyörű redwork-Zsuzsi-párnahuzat (azóta kapott belsőt is).
Angyalkám nagyon szerény volt... méghogy kezdő foltvarró! Azt viszont titokban tartotta, hogy nagyszerű redwork-készítő! Hát nem csodásak?
Nagyra becsülöm a munkáját!


2009. december 6., vasárnap

Szerelemfa

A beígérthez képest nem sokat változott tegnap óta, annyit jöttünk-mentünk egész nap...
Csak egy kép erejéig futotta, amíg még van természetes fény. Ezután lassan nekiülök, és folytatom. :) És hogy mi okból kifolyólag lett szerelemfa a neve? Egy esküvőre készül, egész pontosan magyar-japán esküvőre.
Bízom benne, hogy tetszeni fog.


2009. december 5., szombat

Na kedveseim!

Kora reggel indultam, majd csekély 3 km múlva egy autó előttem az árokban... lassítottam. Végül némi késés után megérkeztem - Colette-hez, illetve a decemberi Alkotónapra. Tulajdonképpen azt szerettem volna, ha megvarrok, de legalábbis végső fázisára előkészítek néhány dolgot. Hát... jól melléfogtam, de sebaj, előttem a vasárnap. :)
Nagyon jó társaság gyűlt össze, kifejezetten inspirált a jelenlétük, munkájuk. Igaz, túlzottan el voltam foglalva a saját aprólékos munkámmal, ezért nem csatlakoztam az angyalkát varrókhoz, de így sem csalódtam. Colette rengeteg ötlettel segítette a munkámat (erről holnap bővebben), külön köszönet érte itt is (meg a hihetetlenül kedves angyalkáért - nem tudok elérzékenyülés nélkül ránézni...).
Sajnos a beígért fotókat esetleg Colette oldalán nézhetitek meg, ügyesen itthon felejtettem a gépet. :S Viszont - ha haladok holnap, készítek itthon képeket!
Tulajdonképpen úgy indultam haza, hogy feszített még belül a varrhatnék... hiszen alig kezdtem el...
De jó is volt!!!

2009. november 14., szombat

2009. november 13., péntek

2009. november 11., szerda

El kell, hogy mondjam...

Nem a szokásos érettségi időben, de emelt szinten ének-zenéből leérettségizett a nagylányom. 96%-os dolgozatot írt, a szóbeli eredményét még nem tudjuk, de nem elkeserítő, ez biztos. Talán könnyűnek tűnhet, hogy valaki énekből érettségizik, de meg kell mondanom, a legkevésbé sem az. Dallamdiktálás egy- és kétszólamban, hogy csak egyvalamit említsek, kinek csemege, kinek rettenet.
Győrbe kellett utaznunk, ahol mint kiderült, egyedül írta meg a dolgozatot... ezt azért nem értem, mert ahol élünk, az is megyei jogú város, megírhatta volna helyben is, nem kellett volna utazni annyit. Ráadásul az egész iskolában ketten írtak, az egyik teremben fizikát, másikban éneket...
Ma Budára utaztunk, hogy meglegyen a szóbeli is, itt már öten voltak, de azért ez sem nevezhető tolongásnak. Kicsit (?) köhécselt a múlt héten, de regenerálódott valamennyit. A tisztelt "zsűri" megkérte, ha lehet, tisztábban énekeljen... :)
Na de túl van a nehezén, ez a lényeg.

2009. november 9., hétfő

A következő állomás: Katica

Ha minden igaz, a holnap reggeli postával indul útnak a csomag, miután ma délután sikeresen feladtam. Nagy szó ám ez tőlem, tartottam magam az eredeti tervhez, egy héten belül továbbítottam!
De mindent a cél érdekében! :)

2009. november 8., vasárnap

Barátság blokk

Feladat teljesítve, holnaptól Katica várhatja a postást. Két napja autóztunk el a faluja mellett, ha kész lett volna, személyesen adtam volna át. :)
Ilyen a jelenlegi állás. A blokkom kis változás alatt esett át, de azt hiszem, használt. Bár a többiekéhez képest még így is túl nagyok a betűk, de legalább nem kiabál ki.
Már alig várom a kész terméket! :)

Egy hungarikum

Pontosan nem tudom, talán öten, ha vannak még az országban, ők a kékfestők. Az ő fennmaradásuk is kérdéses, az utánpótlásé pedig... egyáltalán beszélhetünk-e ilyenről?
Ezért bátorítanék mindenkit, aki csak egy kicsit is értéket lát benne, és még varrni is tud, alkalmanként használjatok kékfestőt, ezzel is népszerűsítve ezt a ritka és világhírű textíliát.
Az egyik készítő elérhetőségét jobb oldalon találjátok, árait tekintve jobban jártok, ha tőle és nem népművészeti boltból vásároljátok meg a kelmét. Azt hiszem, telefonon is lehet rendelni, bár csak zsákbamacskát, fotót ugyanis nem töltöttek fel, vagyis nem lehet interneten válogatni. A napokban jártam nála, ezért tudom, hogy legalább tízféle mintás anyaggal rendelkezik, egyszínűből is van még 3-4 féle árnyalat.
Nekem semmilyen érdekeltségem nem fűződik a forgalmához, egyszerűen csak vérzik a szívem értük.

2009. november 4., szerda

Pakkot kaptam

Nem különösebben féltékeny a férjem, ma azonban felhívott, hogy honnan ismerek Szarvas Mikit? Járattam egy kicsit az agytekervényeimet, és gyorsan megnyugtattam, hogy nem, nem ismerem. Aztán elkezdtem kombinálni... gyorsan megkérdeztem, hogy véletlenül nem jött-e csomag. Jött, így Miki személye is rendbe tevődött.
No hát, Szarvasmicitől jött a várva-várt csomag (kötelességeim egyik fele) és micsoda szerencse, hogy a mai németórámat lemondták, így jöhettem egyből haza. Úgyhogy elő is veszem a sutból a legszebb és legapróbb öltéseimet. :)
Gyönyörűszép lesz, de egyvalami zavar. Olyan szépen és kulturáltan szerepel az alkotók neve a blokkokon, MINDEGYIKEN, az enyémet meg a szoba túloldaláról is el tudom olvasni. Pedig nem szeretem "reklámozni" magam, de ez így sikerült.

És végül kiderül, hogy még süket is vagyok, a férjem most közölte, hogy tud olvasni és Micit mondott a telefonba...

2009. október 28., szerda

Bébicipő

Nagyon édes!!! www.sewlover.com

Tulipán...

... bár már elmúlt a szezonja. Papírra varrás térbeli elemekkel. www.sewlover.com

Te döntöd el!

Mit szeretnél? Takarót vagy székpárnát? www.sewlover.com

Tüske nélkül

Talált, süllyedt, ez a kaktusz. www.sewlover.com

Tököcske

Picitől az óriásig. www.sewlover.com

Fényképtartó bonyolultan

Nem nekem találták ki, de szép. Ezen felül biztos vannak nálam sokkal ügyesebbek, akik képesek lesznek megvarrni. www.sewlover.com

Kötényke borosflaskához

Kékfestőből hogy festene? www.sewlover.com

Alma bárhol, bármikor

Pitében, pocakban... és egyebütt. www.sewlover.com

Kézbe simulós

Csuklóra tekerős táska, ha még nem lenne meg a szabásmintája. www.sewlover.com

Készíts másik táskát!

Ha még nem lenne elég... Ez menni fog! www.sewlover.com

2009. október 13., kedd

Első táska

Túl vagyok már az elsőn, nem én készítettem, hanem az elképesztően "tehetségtelen" lányom. Legalább valaki aktivizálja magát nálunk! :)
Az úgy volt ugye, hogy textiles csoportba járt 5 hétig, ahol a batikolás és textilfestés után mindjárt bele is vetették magukat a táskacsinálásba. A második alkalommal készült egy próbavarrás egy kb. 30x40 cm-es anyagdarabra, amin próbálgatta az egyenes varrást (a görbületeket leszámítva tényleg az volt... ) és a rátétet is, no meg körbeszegte, és ennyi.... A harmadik textiles órán pedig nekiesett a táskának. Olyan síkegyenesen varrt, hogy még ő maga is meglepődött rajta. Aztán meg én, amikor hazahozta. Egyébként két színből festette, majd gombbal díszítette.
Én balga azt hittem, hogy mindjárt kisajátíthatja magának és hordhatja ész nélkül mindenhová, ezért úgy gondoltam, várhatunk még azzal a fényképezéssel. A napokban kiderült, hogy sajnos nem, mert "beszedik", mint egy dolgozatot. De azt hiszem, megoldja ő azt a fényképezést hamarosan, szívesen látott vendég a műhelyben... :) A legeslegszebb az egészben, hogy az első próbálkozását mindjárt kiállításra is viszik (ezért maradt az iskolánál, nehogy széthordja).
Olyan, de olyan büszke vagyok rá, hogy nincs is rá szó!

2009. szeptember 27., vasárnap

Szünetelek

Nem zárok be, de úgy látszik, újabban alibikkel vagyok tele. Nyomós okból kifolyólag, de sajnos úgy kellett döntenem, hogy kb. januárig csak hébe-hóba vagyok jelen. Most is csak azért, hogy akik eddig olvastak, ne nézegessék csalódottan a változatlan oldalt. A varrós kötelességeim, de tényleg csak a kötelességeim fogom megvalósítani, többre sajnos nem futja.
Köszönöm a megértéseteket!

2009. szeptember 12., szombat

Alibi a távollétre

Csak egy apró részlet az elmúlt hetek terméséből, de tudnék mutatni még két ilyen képre valót. Az már kicsit macerás lenne, mert mind a helyén van, pormentesen dobozokba téve. Ezek kéznél vannak, hogy legyen mihez nyúlni, ha nagyon muszáj. A szilvalekváromra vagyok a legbüszkébb, ez volt a legkörülményesebb és a férjem munkája is benne van!

2009. szeptember 5., szombat

Gunilla formát öltött

Bár másnak készült, a nagylányom lecsapott rá, ma már használatba is vette. Nagyon gyorsan elkészült, mert belül még zsebe sincs.
Mágneskapoccsal záródik, a ferdepánt pedig saját anyagából készült, mivel nem kaptam hozzá színben megfelelőt.
A többi Gunilla még vár a sorára, egy fekete alapon nagyon tarka mintás és egy sima fekete-fehér. Mindkettő nagyon izgalmas mintájú. Azokból más fazonú táskát szeretnék, de szintén jól pakolhatósat, hogy akár a hajcsavarók is beleférjenek - ha kell. ;)

2009. szeptember 2., szerda

Lidérckének

Spejblért és Hurvinyekért... :)
A képeken nem, egyébként tökéletesen látszik, hogy a gépem hurkolt, mert a kifordítás után az öltések meglazultak, ami elég feltűnő és zavaró, ráadásul instabillá is teszi a "tákolmányt". Az első képen látszik igazán, hogy hiányzik a hátlap... Akkor jöttem rá, hogy nem lesz ez így jó, amikor már teljesen!!! körbevarrtam (tehát még ez is...), ki kellett bontanom, hogy kifordíthassam. Egyébként még tovább lett volna dekorálva, de ettől a verziótól elment a kedvem...

Elköltözött...

Augusztus utolsó napján koliba költözött édes-kis-szószátyár lányom... Nincs a világ végén ugyan, de hogy havonta csak kb. 8-szor fog itthon aludni, igazán szívfájdító. Sok sikert KOVÁCS barátném! ;)

2009. szeptember 1., kedd

Túl az 50-en?

Totálisan az utolsó befutó vagyok, ráadásul mintha Vanessza írta volna, hogy ő az 50.
Ha igen, akkor ez lehetne a következő takaró 1. blokkja. Ez a második blokk tőlem, de az előzőt tegnap éjjel úgy elrontottam, hogy azon gondolkodtam, hogy juthatott ilyesmi az eszembe (összevarrtam a blokkot hátlap nélkül...). Szóval nagyon fáradt voltam már, de nem akartam szétbontani, lehet, nem úszta volna meg sérülés nélkül. Így ma éjjel megvarrtam ezt az egészen más fazonú blokkot. Hozzáteszem csodával határos módon, a gépem egy nagyon jó pillanatát kaptam el, azért nyomokban látszik a tökéletlensége. De kész van és ez a lényeg!
(2009. szeptember 1. 23:50 - és egyáltalán nem olyan szöszös, mint amilyennek a képen látszik...)

2009. augusztus 30., vasárnap

Van is, meg nincs is

Tigrislilijom jóvoltából egy szabad gépi tűzéshez használatos talppal lettem gazdagabb. Volt olyan aranyos, hogy utánajárt, kipróbálta, melyik lenne a gépem számára a legalkalmasabb, megvette, elküldte (egy kis ajándék kíséretében), én meg próbálgatom, de nem megy... Már másfél méter próbaanyagot elhasználtam (amit nem sajnálok, erre van félretéve), de vagy lenn hurkol, vagy fenn, leggyakrabban az alsó cérnát szakítja el. Azt nem tudja megbeszélni magával, hogy mikor melyiket csinálja, állítgatok rajta lent is, fent is, hiába.... Ráadásul kattan a tű valahol, nem tudom, miért, eddig ilyet nem csinált. Lassan már az egyenes varrás sem megy neki... Áll a gyerekem takarója, táskája, (holnap költöztetnénk a koliba), Colette barátság takarójának darabkája... és nem értem a dolgot....... nem.... nem........

2009. augusztus 27., csütörtök

Kivétel a szabályt

Ma szakítottam azzal a "jól bevált" szokásommal, hogy munka után nem varrok semmit. Igazából nem is tettem, hanem szabtam egy táskát, ami ebből az Ikeában kapható Gunilla nevű anyagból készül.

Értek én a szóból...

Szera nevelő szándékú megjegyzésére reagálva mégiscsak konkrét embereknek küldöm a barátság és szép nap díjat.
Szera, Barbi, Bucilla, Csigi, Endy, Fércművek, Julcsi, Körmi és Tigrislilijom, a blog nélküli (ez nem megbélyegzés, csak jelzés, hogy neki nincs).
Rajtuk kívül tényleg mindazoknak, akik a szép napon kívül barátságra is vágynak. Ők ne tegyenek mást, csak írjanak egy megjegyzést, hogy kiválasztottnak érzik magukat, és ígérem, odafigyelek rájuk!

2009. augusztus 26., szerda

Díjat vigyenek!

Barátság és szép napot-díj Katicától.
Egy új barátság mindig jókor jön, egy szép nap ígéretét pedig nem lehet csak úgy visszautasítani. Ezért azoknak szeretném továbbadni a díjat, akiknek mindkettőre szükségük van.
Köszönöm Katica, nekem időben érkezett mindkettő!

2009. augusztus 22., szombat

+1 fő

Eszembe jutott, hogy a múltkor Nagycsili mennyire örült a díjnak, amit kapott, ezért soron kívül ugyan, de neki még küldök egy kis limonádét. A kancsó alján maradt még egy pohárra való! :) Igaz, felénk lehűlt kicsit a levegő, de hátha nála még meleg van...

2009. augusztus 21., péntek

Limonádé party

Mi sem esik jobban a tikkasztó hőségben, mint egy pohár (kancsó?) frissítő limonádé. Körmitől kaptam egy pohárkával, én pedig tovább osztom.
(Az enyém lime-ból készült!)



A játék lényege:

1. Tedd ki a díjat a blogodra.
2. Linkeld be azt, akitől kaptad a díjat.
3. Nézz szét az ismerőseid között, találj tízet (annyi biztos van), akiknek szeretnéd ezt a díjat odaadni.
4. Hagyj üzenetet a díjazottjaidnál, mégiscsak kell tudniuk róla.
5. Írd ki a blogodra, hogy kiknek küldted el a díjat.

Az én választottaim: Edige, Endy, Csipkebogyó, Btrudy, Ducika Ducila, Hoyacarnosa, Sveszter, Ágó, Lidércke, Sárosdi Virág

Takarós négyes

Négyszer négyes ismét, ahogy ígértem. Kicsit gyűrötten, de már vasaltam eleget, és még fogok is.. :)

Újabb négyzetek

A következő négyest mutatom most, és hamarosan, talán még ma a folytatást. Azért szedtem így csokorba ezt a sorozatot, mert mindegyik blokkba ugyanazt a virágos anyagot varrtam.
Ritka alkalmaim egyikén, amikor egy turiba betévedtem, kihalásztam ezt a blúzt. Mit mondjak, egykori viselője nem épp hétköznapi méretekkel rendelkezett, de ennek csak örültem, a felhasználható mennyiség miatt. Hátrányára legyen szólva, csak vállpántos blúzocska (volt), mell alatt szabva. Na most a jobb érthetőség kedvéért: ami itt be lett dolgozva, csak az eleje, úgy, hogy az ívesen szabott részeket nem vágtam fel, azt majd máshova.
A 10 cm-es négyzetekre szakosodtam, ez a négyzetméret fordul elő nálam leggyakrabban, ebből a kiinduló méretből készülnek a háromszögek is. Valahol azt olvastam, jó, ha van egy bevált méretünk, mert ha egy maradék anyaggal már végképp nem tudunk mit kezdeni, akkor feldarabolás után kihozhatunk belőle egy nekünk megfelelő méretű négyzetet. Így ha sok összegyűlt, még mindig tovább lehet gondolni a sorsukat.
Nos, hogy fogalmatok legyen a fél eleje méretéről: 4 db 10 cm széles és 40 cm hosszú hasznos anyagot tudtam levágni belőle. Ami kimaradt, az is sok, de mivel ívesen van levágva, ezért ide már nem tudtam hasznosítani.

2009. augusztus 19., szerda

Családfa-kutatás

Nagy fába vágtam a fejszém - ismét. Számomra ismeretlen emberek után kutatok, próbálom rendezgetni, ki kinek a kicsodája... Az elején minden simán ment, de most már nagyon lassan haladok, elérkezett a kutatási szakasz. Aki próbálta, tudja, milyen körülményes.
Nem mellékesen Szabó Magda Régimódi története adott ihletet, könyvajánlóként már egy ideje látható jobb oldalt. A könyvet bátran ajánlom mindenkinek, de a regényből készült hatrészes filmsorozat némiképp hagyott bennem hiányérzetet.

Segítség!

Egy alkatrészre lenne szükségem Pfaff Select 1530-as varrógépemhez, de a nagy távolság miatt sajnos nem tudok belátható időn belül elmenni Budapestre, a Teréz körúti Varrógépcentrumba. Közeli helyről idáig nem tudtam beszerezni, telefonon a varrógépcentrumos munkatárs viszont határozottan mondta, hogy náluk lehet kapni, jelenleg is készleten van.
Ha van valaki köztetek, akinek útjába esik az üzlet, és segítene beszerezni a hiányzó alkatrészt, kérem, írjon egy megjegyzést ehhez a bejegyzéshez! Köszönöm!

2009. augusztus 18., kedd

Colette barátság takarója

Colette megint gondolt egy nagyot, sok ember kis munkájára van szükség egy nagyszerű barátság takaró elkészítéséhez. Részletek, szabályok vannak, sőt határidő is (szeptember 1.), a képre kattintva mindent megtudhatsz.

2009. augusztus 17., hétfő

Számvetés

Annyi ideje vagyok a konyhában, hogy arra gondoltam, összeírom, mi mindent készült, az elmúlt időszakban, és mi az, amit még szeretnék.
  1. sima baracklekvár
  2. baracklekvár vadszilvával, banánnal, sárgadinnyével
  3. őszibarackos sárgabarack
  4. sárgadinnyés sárgabarack
  5. őszibarack lekvár
  6. banános meggydzsem
  7. sima meggydzsem (csak a lányomnak)
  8. meggyzselé (a papának)
  9. szederlekvár almával
  10. vegyes vágott, más néven csalamádé
  11. natúr paradicsomlé
  12. fűszeres paradicsomszósz (zellerlevéllel, borssal)
  13. répakockás paradicsomszósz (kakukkfűvel)
  14. ketchup
  15. almapaprika
  16. hordós savanyúság
Az biztos, hogy a szederlekvár még folytatódik és a csalamádé is, de terveim között szerepel még a fahéjas szilvalekvár, valamint a kihagyhatatlan lecsó is. Ezeken kívül nem tudom, még mit találok ki, illetve mire lesz lehetőségem, hiszen már úgy össze vagyok kaszabolva, mint egy háborús veterán, és sajnos a lányomat is a sürgősségre kellett vinnem szombaton. Teljesen lenyisszantotta az ujja hegyét uborkareszelés közben. Szegénykém úgy sírt, mint egy kétéves. Mivel nem volt se túl kicsi, se túl nagy a seb (inkább olyan gyanús közepes - ezzel nyugtatgatta magát), ezért nem varrták, csak egy bőrhámosodást elősegítő hálót kapott, meg egy helyes kötést, így ha minden jól megy, 2 hét múlva már rendes bőr lesz az ujja hegyén. Igaz, a bőr szerkezete már nem a normális lesz, hanem - az orvosi előrejelzés szerint - kicsit keményebb. Holnap megyünk kötéscserére a traumára. Megfogadta: biztosítást fog kötni a kezére.

2009. augusztus 15., szombat

Edige ünnepel!

Edige immár 2 éve, hogy bekapcsolódott a blogvilágba, mi több, még ajándékot is osztogat, amiből választhatsz kedvedre.
Nézd csak!

2009. augusztus 8., szombat

Ezt már szeretem!

Végre itt az áhított hétvége, elő is vettem a varrógépem és az évek óta meglévő anyagaim.
Újabbakat venni elég kínos addig, amíg van mit feldolgozni. A négyzetes mintát választottam, ezzel aligha lehet tévedni. Ezeket sikerült eddig megvarrnom.

2009. augusztus 7., péntek

Azért ez nem szép tőlem!

Azt olvasom magamnál, hogy nagy munkában vagyok. Kérem, én bevallom, hogy cseppet sem. Nagyon is kényelmes vagyok.
Elhatároztam ugyanis, hogy nagyon-nagy munkában leszek. Tulajdonképpen kellene is, sőt igen erősen ajánlatos lenne, hogy már nyakig benne legyek, de nem tehetek róla, vége lett a szabadságomnak. Tehát azért nagyon-nagy munkában vagyok, de a munkahelyemen.
Ez van! Maradnak a szokott hétvégék a számomra igazán nagy munkára. Ezen kívül még fényképeznem is kellene, szóval még a kis munkára sincs időm. Na ezt már leírni is szégyen!

2009. augusztus 6., csütörtök

Almacsutkás

Egy rendkívül eredeti almás párnakupacra bukkantam. Itt letölthető mintát is találsz. Vidám varrást! :)


Jesolo

Csupán 2x másfél óra jutott belőle, de olyan színes és vizes, édes meg sós, hogy szintén csak képekben és legekben lehet róla beszélni.
A lányom kapta lencsevégre a legtöbb itt készült képet, többek között ezeket is. Kivételesen vágatlanul mutatom.

maszatolás

belefeledkezve

virágos terasz

a mennyei kétgömbös fagyi

kagylógyűjtés hálóval és anyával

kagylótelepek

apucival I.


apucival II.

... és a fotóművésznő kagylógyűjtés közben...
kicsit pixeles, kicsit anyás :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...